KRESZ-TANFOLYAM KRESZ-tanfolyam, vizsga, táblák és szabályok egy helyen

A KRESZ-vizsga menete, szabályai, költségei és a sikertelen próbálkozások

Minden a hatósági elméleti vizsgáról: jelentkezési feltételek, vizsganap menete, hatósági díjak, pótvizsgák és a határidők kezelése.

Az elméleti KRESZ-vizsga nem csupán az autósiskolai felkészülés lezárása, hanem egy hivatalos állami hatósági eljárás, amelyet a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) bonyolít le. A vizsga sikeres letétele a kapuja a gyakorlati vezetési oktatás megkezdésének.

Mivel a vizsgáztatás folyamatát szigorú közjogi és igazgatási előírások rendezik, a tanulóknak pontosan tisztában kell lenniük a vizsgára bocsátás feltételeivel, az azonosítási szabályokkal, a fizetendő illetékekkel, valamint a sikertelen kísérletek jogi következményeivel.

A KRESZ-vizsgára bocsátás jogszabályi feltételei

A közúti járművezetők képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet értelmében a tanuló akkor bocsátható hatósági elméleti vizsgára B kategóriában, ha maradéktalanul teljesíti az alábbi feltételeket:

  1. Életkori feltétel: A B kategóriás elméleti vizsga legkorábban a betöltött 16. életév 9. hónapjától (a 17. életév betöltése előtt legfeljebb 3 hónappal) tehető le.
  2. Képzési igazolás: Az elméleti tanfolyam (28 óra tantermi vagy az e-learning modulok) igazolt elvégzése.
  3. Egészségi alkalmasság: Az 1. csoportú orvosi alkalmassági igazolás bemutatása és rögzítése a hatósági nyilvántartásban. Részletes információkat az orvosi alkalmasság és életkori feltételek cikkben találsz.
  4. Alapfokú iskolai végzettség nyilatkozata: A legalább 8 osztályos általános iskolai végzettség megléte.
  5. Hatósági vizsgadíj befizetése: A jogszabály által előírt elméleti vizsgadíj átutalása vagy kiegyenlítése a vizsgaközpont felé.

Az autósiskola a fenti feltételek igazolása után jelenti be a tanulót a KAV számítógépes vizsgaidőpontjára.

Hol zajlik a vizsga és mit kell vinni a vizsganapon?

A KRESZ-vizsgák nem az autósiskolák saját termeiben, hanem a KAV regionális igazgatóságainak hivatalos számítógépes vizsgatermeiben zajlanak. A vizsgára érkező tanulóknak szigorú beléptetési és azonosítási eljáráson kell átesniük.

A vizsganap kötelező kellékei:

  • Érvényes személyazonosító okmány: Személyi igazolvány vagy útlevél. Fontos: Lejárt okmánnyal a vizsgabiztos nem engedi be a tanulót a vizsgaterembe!
  • Lakcímkártya: A magyarországi lakcím vagy tartózkodási engedély igazolására.
  • Orvosi alkalmassági igazolás eredeti példánya (amennyiben azt az autósiskola korábban nem adta le a hatóság számára).
  • Látáskorrekciós eszköz: Ha az orvosi alkalmassági igazolás korlátozó kódot tartalmaz (pl. szemüveg/kontaktlencse kötelezettség), a vizsgán is viselni kell azt.

Amennyiben a tanuló a vizsgáról késik, vagy nem tudja felmutatni az érvényes személyazonosító okmányt, a vizsgabiztos megtagadja a vizsgaterembe való belépést. Ebben az esetben a befizetett vizsgadíj elvész, és a vizsga pótvizsgadíj befizetésével ismételhető meg. A helyszíni adminisztráció megkönnyítése érdekében javasolt a megadott időpont előtt legalább 15-20 perccel megérkezni.

A vizsganap menetrendje és a szoftver használata

A vizsgaterembe történő belépés után a vizsgabiztos ellenőrzi a személyazonosságot, majd kijelöli a számozott érintőképernyős számítógépes munkaállomást. A mobiltelefonokat és okoseszközöket a vizsga időtartamára ki kell kapcsolni.

A vizsga lefolyása:

  1. Regisztráció és tájékoztató: A számítógép képernyőjén megjelennek a tanuló személyes adatai. Az indítás gomb megnyomása előtt a szoftver rövid bemutatót tart a kezelőfelületről.
  2. A teszt kitöltése: Megkezdődik a 55 perces időkeret. A képernyőn 55 kérdés jelenik meg egymás után. A pontos felépítésről és a pontozási határokról a KRESZ-teszt cikkünk ad részletes tájékoztatást.
  3. Eredménymegállapítás: A 55. kérdés válaszának megadása vagy az idő lejárta után a gép azonnal kiírja az elért pontszámot (max. 75 pont, min. 65 pont a sikeres vizsgához) és a minősítést (“SIKERES” vagy “SIKERTELEN”).
  4. Vizsgalap kiállítása: A vizsgabiztos kinyomtatja és aláírja a hivatalos vizsgajegyzőkönyvet, amelynek egy példányát átadja a tanulónak.

Különleges vizsgakörülmények és egyéni igények

A hatályos szabályozás lehetőséget biztosít bizonyos tanulói csoportok számára a sajátos vizsgakörülmények igénybevételére:

  • Szóbeli vizsga lehetőség: Azok a vizsgázók, akik dokumentált olvasási nehézséggel (pl. diszlexia) küzdenek, szakértői vélemény alapján kérhetik a szóbeli elméleti vizsgát, ahol a vizsgabiztos olvassa fel a kérdéseket.
  • Tolmács igénybevétele: Nem magyar állampolgárságú tanulók számára a KAV külön eljárásrendben biztosítja a hivatalos szakfordító vagy tolmács közreműködését.

A hatósági vizsgadíjak és a pótvizsga szabályai

A KRESZ-vizsga díja hatóságilag megállapított tételekből áll, amelyet a KAV Nonprofit Kft. díjszabályzata rögzít. B kategóriás elméleti vizsga esetén a hatósági díj 5 100 Ft alkalmanként.

Amennyiben a vizsga sikertelenül zárul:

  • A tanuló a helyszínen vagy az autósiskoláján keresztül azonnal befizetheti az újabb 5 100 Ft pótvizsgadíjat.
  • Új vizsgaidőpont az előző vizsga napjától számított 3-5 munkanap elteltével kérhető (a szabad kapacitások függvényében).

Hány elméleti vizsga tehető? A PÁV-kötelezettség tisztázása

Elterjedt tévhit a tanulók körében, hogy “öt sikertelen KRESZ-vizsga után kötelező a pályaalkalmassági vizsgálat (PÁV)”. Ez az információ jogilag pontatlan!

A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. §-a alapján:

  • Az elméleti KRESZ-vizsgák száma korlátlan: A törvényi vizsgahatáridőn belül a tanuló tetszőleges számú pótvizsgát tehet elméletből, és sikertelen elméleti vizsgák miatt nem rendelhető el PÁV-vizsgálat.
  • A PÁV-kötelezettség kizárólag a forgalmi vizsgákra vonatkozik: Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra (PÁV IV.) akkor kötelezik a tanulót, ha azonos kategóriában, két éven belül 5 alkalommal sikertelenül kísérli meg a gyakorlati forgalmi vizsgát.

Így elméleti bukás esetén csupán az elméleti felkészülés hiányosságait kell pótolni, és újabb időpontra jelentkezni.

Szigorú jogvesztő határidők a KRESZ-vizsga körül

A tanfolyam megkezdése és a KRESZ-vizsga között két szigorú jogvesztő határidőre kell figyelnie minden tanulónak [24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. § (5) bekezdés]:

  • 9 hónapos szabály: A tanfolyam kezdetétől (az első előadási naptól vagy az e-learning fiók aktiválásától) számított 9 hónapon belül legalább egy elméleti vizsgaeseményen részt kell venni.
  • 12 hónapos szabály: A tanfolyam kezdetétől számított 12 hónapon belül sikeres elméleti vizsgát kell tenni.

Ha a tanuló a 12 hónapos határidőből kicsúszik, a teljes elméleti tanfolyam érvényét veszti, és azt meg kell ismételni.

A sikeres KRESZ-vizsga érvényességi ideje és a következő lépések

Amikor a tanuló eléri a legalább 65 pontot, a sikeres KRESZ-vizsga napjától számítva pontosan 2 év (24 hónap) áll rendelkezésre a kötelező vezetési órák teljesítésére és a sikeres forgalmi vizsga letételére [24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés].

A sikeres elméleti vizsga eredményét a KAV automatikusan bejegyzi a központi elektronikus nyilvántartásba. A tanuló ezt követően felveheti a kapcsolatot a kiválasztott gyakorlati oktatójával, rögzítheti az óratervet, beoszthatja a vezetési órákat és elkezdheti a járműkezelési (rutin) feladatok gyakorlását a tanpályán.

Ha a 2 év eltelik sikeres forgalmi vizsga nélkül, a KRESZ-vizsga elévül, és a teljes képzési folyamatot elölről kell kezdeni.

A sikeres elméleti vizsga után kezdhető meg a vezetési oktatás, melynek jogi és gyakorlati szabályait a vezetési órák és a forgalmi vizsga feltételei cikkben elemzzük. A teljes folyamat lépéseit a jogosítványszerzés lépései sorrendben útmutató mutatja be. Az egyedi ügyintézési sajátosságokról a jogosítvány ára, tandíj és vizsgadíjak anyagainkban tájékozódhatsz.