A magyar közúti közlekedési szabályozás és a mindennapi forgalmi gyakorlat kapcsolatát gyakran kísérik félreértések. A sajtóban és a közösségi médiában rendszeresen felbukkannak hírek az “új KRESZ” érkezéséről, bizonyos szabályok állítólagos szigorításáról vagy új kötelezettségek azonnali hatályba lépéséről. A közlekedésben részt vevők számára azonban elengedhetetlen, hogy pontosan meg tudják különböztetni a már hatályos jogszabályi előírásokat, a társadalmi egyeztetés alatt álló szakmai tervezeteket és azokat a városi legendákat, amelyeknek semmilyen jogi alapjuk nincs.
A jogi bizonyosság megköveteli, hogy a szabályok pontos forrására támaszkodjunk. A hazai közlekedési normatív keretet alapvetően a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM rendelet rögzíti, amelyet az évtizedek során számos egyedi módosítással igazítottak a megváltozott forgalmi viszonyokhoz. Az alábbiakban részletesen számba vesszük az utóbbi évek valóban hatályba lépett legfontosabb módosításait, tisztázzuk a legelterjedtebb tévhiteket, és bemutatjuk a jogszabály-változások hiteles követésének módját.
Valóban hatályos KRESZ-módosítások az elmúlt évekből
Bár átfogó szerkezeti újjáalkotásra az utóbbi időszakban nem került sor, a KRESZ-rendelet szövegébe több olyan konkrét előírás is beépült, amelyek közvetlenül befolyásolják a napi forgalmi szituációkat.
A mentősáv (biztonsági folyosó) kötelező kialakítása autópályákon
Az autópályákon és autóutakon tapasztalható torlódások kezelésére és a megkülönböztető jelzést használó járművek akadálytalan haladására vezette be a jogalkotó a biztonsági folyosó képzésének kötelezettségét. A szabályt az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM rendelet 37. § (8) bekezdése rögzíti. E szerint amennyiben az autópályán vagy az autóúton a forgalom haladási sebessége jelentősen lelassul vagy a járművek állnak, a belső (bal szélső) sávban haladóknak szorosan a sáv bal szélére kell húzódniuk, míg a többi sávban közlekedőknek a saját forgalmi sávuk jobb széléhez kell igazodniuk.
Ennek a magatartásnak a célja egy olyan szabad átjáró biztosítása, amelyen a mentők, a tűzoltók, a rendőrség és az útfenntartó járművek zökkenőmentesen elhaladhatnak. A jogszabály kifejezetten megengedi, hogy a biztonsági folyosó kialakítása érdekében a járművek a sávokat elválasztó terelővonalakat vagy az útpadkát is igénybe vegyék. A mentősáv elhagyása vagy indokolatlan elzárása súlyos jogkövetkezményekkel járhat, a kapcsolódó hatósági szankciókról a szabályszegésekért járó bírságok című összefoglalónk nyújt részletes tájékoztatást.
A kerékpáros közlekedést érintő célzott módosítások
A fenntartható városi mobilitás elősegítése érdekében a rendelet az elmúlt években több olyan rendelkezéssel is kiegészült, amely a kerékpárosok védelmét és haladását szolgálja:
- Kerékpáros nyom (18. § (1) k) pont): Az úttesten elhelyezett sárga színű kerékpár-piktogram és nyíl jelzi a kerékpárosok ajánlott haladási nyomvonalát. A kerékpáros nyom nem jelent kizárólagos kerékpársávot, azon a gépjárműforgalom is haladhat, de felhívja a gépjárművezetők figyelmét a kerékpárosok fokozott jelenlétére.
- Autóbusz sáv használata (13. § (1) n) pont): A kijelölt autóbusz-forgalmi sávban kerékpárral kizárólag abban az esetben szabad közlekedni, ha azt külön kiegészítő tábla vagy útburkolati jel kifejezetten megengedi.
- Jobbra kanyarodás piros lámpánál (9. § (11) bekezdés): A fényjelző készülékekre vonatkozó szabályok kiegészültek azzal a lehetőséggel, hogy ha a jelzőlámpa mellett erre utaló kiegészítő tábla található, a kerékpáros a piros fényjelzés ellenére is bekanyarodhat jobbra, feltéve, hogy elsőbbséget ad a keresztező úton haladó többi járműnek és a gyalogosoknak.
A speciális útburkolati jelek és jelzőtáblák pontos felismerése a biztonságos közlekedés alapja; ezek részletes rendszerét a közúti jelzőtáblák leírásában tekintheted át.
Elterjedt tévhitek: mit hisznek sokan változásnak, ami valójában nem az?
A közlekedési témájú fórumbeszélgetésekben és a közösségi médiában számos olyan állítás kering, amelyet sokan készpénznek vesznek, ám a hatályos rendeletszövegben nem találhatók meg.
Az 1,5 méteres kötelező előzési védőtávolság kérdése
Gyakran elhangzó állítás, hogy a KRESZ kötelezően előírja a pontosan 1,5 méteres oldaltávolság tartását a kerékpárosok előzése során. Bár a szakmai szervezetek, a balesetmegelőzési kampányok és a jogalkotói előkészítő anyagok nyomatékosan ajánlják az 1,5 méteres távolságot, a hatályos 1/1975. KPM–BM rendelet 34. § (1) bekezdés d) pontja jelenleg kizárólag úgy fogalmaz, hogy az előzést végző jármű vezetője köteles a megelőzendő jármű mellett “megfelelő oldaltávolságot” tartani.
A jogszabály tehát nem rögzít fix számszerű értéket méterben kifejezve. A “megfelelő” távolság megválasztása a vezető felelőssége, akinek figyelembe kell vennie a járművek sebességét, az út szélességét, az időjárási viszonyokat és a szélviszonyokat. Ugyanakkor a balesetmegelőzési kampányok és a kerékpáros érdekvédelmi szervezetek következetesen legalább egy, lakott területen kívül inkább másfél méteres oldaltávolságot ajánlanak — ez tehát erős szakmai ajánlás, nem számszerű jogszabályi előírás.
A cipzár-elv kötelező alkalmazása
A sávszűkületek előtti torlódások csökkentésére szolgáló “cipzár-elv” lényege, hogy a megszűnő sávban haladó járműveket a szomszédos sávban haladók a szűkület közvetlen közelében felváltva, egyesével engedik maguk elé. Sokan úgy vélik, hogy ez a magatartás jelenleg törvényi kötelezettség Magyarországon.
A hatályos KRESZ 28. §-a és 33. §-a alapján azonban a sávváltást végző jármű vezetője köteles elsőbbséget adni a forgalmi sávban haladó jármű részére. A sávban haladót a jelenlegi jogszabály nem kötelezi arra, hogy a besorolni kívánót beengedje, a cipzár-elv alkalmazása tehát jelenleg a közlekedési kultúra és az udvariassági normák körébe tartozik, nem pedig önálló, szankcionálható jogi kötelezettség.
Az elektromos rollerek önálló jogi kategóriája
Az elektromos rollerek és mikromobilitási eszközök tömeges megjelenése óta folyamatos vita tárgya azok jogi besorolása. Bár az Építési és Közlekedési Minisztérium által kezdeményezett átfogó KRESZ-felülvizsgálati tervezet részletesen tartalmazza az e-rollerek kis teljesítményű (legfeljebb 25 km/h tervezési sebesség, maximum 1000 W teljesítmény) és nagy teljesítményű kategóriákba bontását, ezek a rendelkezések az 1/1975. KPM–BM rendelet egységes szerkezetébe önálló jogszabályi fejezetként jelenleg még nem léptek hatályba.
A hatósági és bírói gyakorlat jelenleg a meglévő műszaki kategóriákat alkalmazza: a kis teljesítményű eszközöket a kerékpárokra, a nagyobb teljesítményű és tömegű rollereket pedig a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok alapján ítéli meg. Amíg a végleges módosítás nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, addig jogilag nem beszélhetünk külön KRESZ-fejezetről.
Hogyan ellenőrizhető a szabályok hitelessége?
Ha egy új közlekedési szabályról vagy jogszabályi változásról olvasol, mindig győződj meg a forrás hitelességéről. A téves információkra alapozott vezetés nemcsak bírságveszélyes, hanem a KRESZ-vizsgán is hibás válaszokhoz vezethet.
Az ellenőrzés hivatalos lépései:
- A hatályos rendeletszöveg: A Nemzeti Jogszabálytár és a hatályos jogszabályok gyűjteménye egyaránt ingyenesen közli az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM rendelet naprakész, egységes szerkezetű szövegét. Ha egy állítás nincs benne, akkor az nem hatályos szabály.
- Magyar Közlöny: A jogszabályok hivatalos lapja, amely tartalmazza a módosító rendeletek pontos kihirdetési dátumát és hatálybalépésük napját.
- Közlekedési hatósági tájékoztatók: A hatósági vizsgák követelményrendszere mindig a kihirdetett és hatályba lépett jogszabályi állapothoz igazodik.
A vezetői engedély megszerzésére készülő tanulóknak nem a sajtóhírekből, hanem az akkreditált tananyagokból és hivatalos kérdésbankból kell felkészülniük. Az elméleti képzésről és számonkérésről az elméleti KRESZ-vizsga feltételei és határideje cikkünkben találsz pontos útmutatást.